Az innováció és a változtatás járhat valamilyen kockázattal. Az innovációs menedzsment feladata, hogy a különböző menedzsment-módszerekkel, tervezéssel, elemzésekkel, felügyelettel, kontrollal és szükség esetén korrekcióval ezeket a kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentse, a veszélyeket pedig kivédje.

Az innováció a cégek esetében azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, mely új felfedezéseket, tudományos eredményeket (legyen szó bármelyik tudományágról vagy területről) tudunk hasznosítani, beilleszteni és alkalmazni a cég életében. Az innováció hatását objektív eszközökkel mérhetjük a két tényezőből, a  ráfordításból és megtérülésből.

Amikor egy cég életében az innovációról beszélünk, akkor felmérjük, hogy a szervezeten belül mekkora az innováció intenzitása, az elterjedés sebessége, és az innovációs együttható. Ez már az eredményességről szól.

Vállalati szinten az innovációs menedzsment céljai világosak és könnyen megfogalmazhatóak:
   – célkitűzés,
   – a konkrét feladatok meghatározása,
   – a szükséges speciális kompetenciák összegyűjtése,
   – kapcsolatteremtés és biztosítása a megvalósításban résztvevő szervezeti egységek (és esetleges külső szereplők között),
   – a projekt pontos meghatározása: elvárások, rendelkezésre álló idő, elvárt minőség, élettartam, stb.

Amikor egy-egy innovatív eljárás vagy technológia bevezetése mellett döntünk, akkor először felmérjük a technológiai fejlődést és az érvényes trendeket. Ezek után megvizsgáljuk, hogy a bevezetés milyen eredményt hozna a számunkra: mennyi idő alatt és milyen mértékben térülne meg a befektetés. A következő lépés során felmérjük a szükséges erőforrások volumenét, és megnézzük, hogy az új eljárást, fejlesztést hol lehet használni, azt miként implementálhatjuk a gyakorlatba. Az utolsó lépés, hogy megnézzük, mely forrásból biztosíthatjuk a célok teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket és munkaerőt.

 Ha egy szervezet innovatív, akkor élet- és versenyképes is egyben. Nemcsak, hogy könnyen reagál a változásokra, de arra is képes, hogy a folyamatok élére álljon. A reakció ugyanis mindig csak utólagos: egyfajta alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Az innováció viszont akár előbb is megtörténhet, mint a környezetben végbemenő változás. Ha egy cégnél a fejlődés és a megújulás általános viselkedési gyakorlattá válik, akkor ez ettől a pillanattól kezdve már nem a versenyelőny, hanem a versenyben maradás eszköze. Aki képtelen a megújulásra, az egyszerűen lemarad, és kiszorul a piacról.

Az innovatív vállalat rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.
Ezek a következők: pénz, tudás és eszközök.
 Az innovatív  folyamatok elindításához szükséges a projekt költségeinek a fedezete,tehát pénzre van szükség.
Szükséges  a témával foglalkozó szakembergárda. Innovatív ötletek csak olyan emberek fejében születhetnek, akik kimagasló szakirányú műveltséggel rendelkeznek. Akik arra, hogy új összefüggéseket fedezzenek fel. Leegyszerűsítsék, megoldják a vállalat problémáit.

Az innováció végrehajtása minden esetben stratégiai vagy felsővezetői döntés, bár kisebb, technológiai változtatást engedélyezhetnek akár középvezetői szinten is.

Az innovatív feladatokat célszerű projektrendszer keretében megszervezni.
A projekt megtervezéséhez, végrehajtásához  a kompetenciák, a személyes tulajdonságok, a tapasztalat és a rendelkezésre álló szabad kapacitás alapján vonunk be kollégákat.
Ha a vállalat döntéshozói úgy gondolják,hogy létjogosult egy innovatív projekt megvalósítása, ám a vállalat életében nem áll rendelkezésre a szükséges szaktudás, akkor érdemes megfontolni külső tanácsadó cégek megbízását is.
A jövőben azonban a vállalati hierarchia  átalakulásával  és a szervezetek demokratizálódásával el fog jönni az idő, amikor megjelennek majd az alulról jövő kezdeményezések. A munkatársak is új ötletekkel, javaslatokkal állhatnak majd elő. Ez nagyon fontos lehet, mert így a szervezet tagjainak nagyobb hányada dolgozik majd azon, hogy javítsa a folyamatokat, technológiákat.  Azok a munkatársak, akik jól képzettek, megfelelő készségekkel rendelkeznek, kapcsolatot tartanak a cég belső életével, alkalmasak rá, hogy az innováció motorjaivá váljanak. Az értékesítők a piaci elvárásokat látják, a beszerzők az új alapanyagokat, eljárásokat, a fejlesztők pedig az új eljárásokat, technikai megoldásokat.

Az eredményes vezetés elsajátítása igazi kihívás. Ám valakinek kemény, verejtékkel és kínkeserves időszakkal teli időszak, míg másnak szinte az elejétől kezdve úgy megy, mint a karikacsapás. Mégis, kit nevezünk jó vezetőnek? Aki erre született? Vagy sokan megtanulhatjuk menet közben is? Mi az, ami az igazán jó vezetőket jellemzi? Ezeket gyűjtöttük össze mai cikkünkben!

Vezetésre születni kell?

Vezetői képességgel vagy rendelkezik valaki, vagy nem. Ez a tévhitek egyike. Természetesen, vannak olyan személyiségvonások, amelyek megkönnyíthetik a vezetői feladatok ellátását, de mindenkinél található olyan veleszületett tulajdonság kombináció, amely tovább fejleszthető, és ezáltal jó vezetővé válhat. Ezek a képességek már gyermekkorban is fejlődésnek indulhatnak, de vannak később érő típusok ezen a területen is.

Tapasztalatom szerint nem mindig az a jó vezető, aki annak hiszi magát, még akkor sem, ha eléri, hogy beosztottjai engedelmeskednek neki.

 A 11 legfontosabb képesség, amivel egy jó vezető rendelkezik:

 1. Vezetői feladatok iránti alázat

A vezetés egyfajta segítő és támogató tevékenység, amelynek során célunk kihozni a munkatársakból a legjobb teljesítményt. Hosszú távon erre csak azok képesek, akik tisztelettel bánnak beosztottjaikkal, és ezért viszont is tiszteletben részesülnek. Vagyis nem félelemkeltéssel irányítanak.

 2. Empátia

A munkatársakhoz való viszonyulásunk, kapcsolatunk, figyelmünk és megértésünk nagymértékben meghatározza nemcsak az egyes beosztottak, hanem a csapat egészének fejlődését, motiváltságát hatékonyságát.

 3. Következetesség

A jó vezető minden körülmények között a döntései, elvárásai szerint cselekszik.  Azokat betartatja, és ő maga is betartja. Tettei képviselik a döntéseit. Ettől hiteles és kiszámítható.

 4. Nyitottság

Ahhoz, hogy mind a feljebb lévők, mind a beosztottak megfelelően viszonyuljanak a vezetőhöz, fontos a nyitottság. A nyitott egyéniség képes a nem nyilvánvaló információkat is észrevenni és megfontoltan felhasználni. Egy nyitott személyiség együtt halad az élet áramlásával, és előnyére használja a történéseket.
Amikor egy vezető nyitott a munkatársai felé, együttműködő, hatékony csapatot képes kovácsolni a vezetett csoportjából.

 5. Karizmatikus, határozott egyéniség

A jó vezetőt elismeri a környezete, figyel rá, fontosnak tartja a véleményét, és követi őt. Ehhez olyan emberi jellemzők szükségesek, amelyeket egyszerre lehet szeretni és tisztelni.

A karizmatikus embereknek pozitív kisugárzásuk van, jó a közelükben lenni.

A karizmatikus személyek alapvetően magasabb teljesítményértéket érnek el, és hatékonyabbnak tartják őket a vezetők és a beosztottak körében is.
A karizma tanulható és fejleszthető képesség.

 6. Kiváló kommunikációs képességek

A megfelelő kommunikáció az alapja a hatékony, eredményes együttműködésnek.

A kommunikáció rendkívül összetett és sokirányú, ezért fejlesztése is több irányból történik. Cél, helyzet és személyiségfüggő. Ha valaki jó előadó, még nem biztos, hogy a konfliktushelyzeteket is megfelelően tudja kezelni. 

7. Stratégiai szemlélet

A stratégiai szemlélet alapja a hosszútávú gondolkodás és célmeghatározás. Ez megkívánja a múlt és jelen történéseinek elemzését, a mikro- és makroszintű gondolkodást, a trendek felismerését, és ebből kiindulva a fő irányok meghatározását.

 8. Pozitív beállítottság és

9. Motiváltság

Egy vezetőnél fontos a pozitív hozzáállás, a munkatársai felé megnyilvánuló bizalom, valamint a munkatársai képességében való hit. Ezzel tudja motiválni a csapatát, képes a nehézségekből akár előnyt kovácsolni. A pozitív beállítottsággal bármilyen helyzetet képes megfelelően kezelni. A jó vezető képes önmaga és munkatársai képességeit felmérni, és ösztönözni, hogy a képességeit a leg optimálisabban kihasználva a legeredményesebb munkát végezzék.

 10. Rugalmasság, hatékony problémamegoldó képesség

Az élet a változás maga. Aki rugalmasan tudja követni a változásokat, életképesebb.

A rugalmas hozzáállás segít a váratlan helyzetekben is átlátni a történéseket, és a megfelelő döntést hozni. Fontos, hogy gyorsan átlássuk, és hatékony, megfelelően kivitelezhető megoldást találjunk rá.

 +1.  Egy életen tartó tanulási igény

A jó vezető nem pihen a babérjain. Folyamatosan frissen tartja tudását, lépést tart a szakterületének fejlődésével, ismeri a politikai és világgazdasági folyamatokat, hiszen mind ezek befolyásolják saját ágazata eredményeit is.  A jó vezető minden helyzetet és minden kapcsolatát képes kihasználni arra, hogy tanuljon. Még a beosztottaitól, munkatársaitól is tud és hajlandó tanulni.