„Amíg elmondom, megcsinálom!” – A túlterhelt vezetők

„Amíg elmondom, megcsinálom!” – A túlterhelt vezetők

A vezetők túlterheltsége

A vezetők jelentős része küzd túlterheltséggel, úgy érzik hogy lényegesen több tennivalójuk van, mint amit normál munkatempóban 8 óra alatt meg lehet csinálni. Okos, tehetséges munkatársakat választanak maguk mellé, mégsem tudják a feladatok átadásával megfelelően tehermentesíteni magukat.

Azt gondolnánk, hogy csupán a beosztotton múlik, hogy átadható-e neki egy feladat. De valójában a feladatok megfelelő átadása, és elvégzésének minősége a vezető képességeinek függvénye.

A jó és rossz tanár – A jó és rossz vezető

Mint ahogyan diákként megtapasztaltuk, vannak jó és rossz tanárok, a munkahelyeken ugyan úgy vannak jó és rossz vezetők. Pedig még az is előfordul, hogy egy rossz tanár szakmailag képzettebb mint a jó tanár. Mégis az, hogy az alája beosztott diákok érdeklődéssel hallgatják-e a magyarázatát, szívesen megcsinálják-e a kiadott házi feladatot, az saját tudásának mint információnak az átadásán, majd ezek után a számonkérés módja közötti különbségen van, vagyis, hogy fel tudja-e kelteni az érdeklődést, vonzóvá tudja-e tenni tárgyát a diákjai számára.

 

„Unom már, hogy mindig újra kell kezdenem a magyarázást és képtelenek a beosztottaim maguktól hibátlanul csinálni a dolgukat.” – panaszkodott egy vezetői tréningen résztvevő hallgatóm. A vezetés jelentős részben pedig erről szól, újra és újra feladatokat és ezzel együtt információt átadni, figyelemmel kísérni az előrehaladást, szükség szerint korrigáltatni, és az eredményt elismerni. Akit ezek a feladatok untatnak, vagy fárasztanak az nem áll készen a vezetői szerep felvállalására.

Van aki vezetőként úgy gondolja, hogy a munka dandárját neki kell elvégeznie, beosztottai pedig mindehhez csupán asszisztálhatnak, szakmai tudásban és feladatmegoldó képességben felette áll munkatársainak, és ezért a bonyolult és nehéz teendőket magánál tartja.

 

Jelszava: „Amíg elmondom, addig megcsinálom!” ebből a hozzáállásból pedig a következő hátrányok származnak:

  •  a vezető leterheltsége a teendők sokasodásával egyre nő,
  •  a folyamatos túlterhelés stresszessé teszi a vezetőt, ingerlékennyé és fáradttá válik,
  •  saját teljesítőképessége limitálja a szervezeti egység teljesítményét,
  •  a vezető tudattalanul gátolja a munkatársai és a szervezeti egysége fejlődését,
  •  a vezető a vezetése alatt lévő szervezeti egység legszűkebb keresztmetszetévé válik,
  •  a munkatársai leszoknak a kreativitásról, az önállóságról, a kezdeményezésről,
  •  a munkatársak képességei visszafejlődnek,
  •  a beosztottaknál sok lesz a felesleges, eredmény nem hozó tevékenység.

 Sokan úgy vélik vezetőnek születni kell. Valóban egyes képességek hozzájárulnak a gyorsabb vezetővé váláshoz. de a vezetői feladatok ellátásához szükséges képességek fejleszthetők. Ugyan úgy ahogyan egy táncosnál fejleszthető a mozgás készség, egy énekesnél a légzés és hangkibocsátás képessége.

Más emberek irányításához az alábbi személyiségvonások fejlettsége, és folyamatos fejlesztése szükséges:

  •          ön és emberismeret, előítéletektől mentes gondolkodás,
  •          információ- és tudásátadás képessége,
  •          mások segítésének, fejlesztésének képessége,
  •          feladat meghatározás és átadás képessége,
  •          másokra figyelés, ellenőrzés  képessége,
  •          másokban való megbízás képessége,
  •          többszintű és több nézőpontban való gondolkodás képessége,
  •          mások motiválásának képessége.

Az eredményes munkavégzés és saját maguk tehermentesítésének érdekében vezetői tréningjeinken a vezetés módszertani ismereteiken túl, ezeket a képességeiket is fejlesztik hallgatóink.

 

Az intelligencia 10 típusa  – mindegyik más területen jelent előnyt

Az intelligencia 10 típusa – mindegyik más területen jelent előnyt

A különféle intelligencia típusok az élet más és más területén jelentenek előnyt. Az érzelmi intelligencia jelentősége azért kiemelkedő, mert mindent áthat.

Az intelligencia tulajdonképpen különböző képességeket jelent, melyeket tesztekkel próbálnak mérni, illetve számszerűsíteni. A mindenki által ismert IQ csak egy a sok közül, és messze nem a legfontosabb…

Az IQ-teszt kizárólag a szellemi teljesítményre fókuszál

Az első intelligenciát mérő módszerek, az IQ-tesztek voltak, amelyek kizárólag a szellemi teljesítményre fókuszáltak.

Az IQ-tesztek az emberek értelmi képességét mérik, megmutatják, hogy mennyire jó valakinek a felfogóképessége, logikája, mennyire gyors a gondolkodása. Ide tartozik még a memória, az összefüggések átlátása és a döntési képesség.

Mivel csak a bal agyféltelés tevékenységeket vizsgálja, talán pontosabb lenne mentális intelligenciának nevezni.

A magas IQ-val rendelkezők mindig szeretnek valami újat tanulni, általában nagy lexikális tudással rendelkeznek. Alapvetően akkor érzik jól magukat, ha teljesítenek, ha használhatják a mentális képességeiket.

Az IQ-teszteket sokáig „mindenhatónak” tartották, Irish Movido pszichológus azonban felfedezte, hogy az életben elért sikerek 80%-ban a magas érzelmi intelligenciának (EQ) köszönhetők, és mindössze 20%-ban járul hozzá a magas IQ, írja a smartparenting.com

A boldogságra való képesség és az érzelmi intelligencia (EQ)

Az érzelmi intelligencia (EQ) fogalmát az 1980-as években John D. Mayer és Peter Salovey vezette be a pszichológiába.

Az EQ meghatározza, hogyan képes az ember másokkal jó kapcsolatot kialakítani, valamint hogyan tudja felismerni, és kezelni a saját érzelmeit. Az önuralom, kitartás, konfliktus kezelés, önmotiválás képessége is ide tartozik, valamint az, hogy mennyire vagyunk empatikusak.

Az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, amely nagyban hozzájárul az emberi kapcsolataink minőségének javításához, végsősoron a boldogságunkhoz.

A magas EQ – melynek része a fejlet empátia is – az élet minden területén hasznos, de elsősorban a segítő és terapeuta szakmákban jelent előnyt.

A többszörös intelligencia-elmélet – 8 típusa

Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológusa 1975-ben alkotta meg a többszörös intelligencia elméletet,amely már sokkal komplexebb módon tudja mérni az emberek intelligenciáját.

Intelligencia típusai

Nyelvi (verbális) intelligencia

Akiknél ez a terület erős, azok kiváló beszédkészséggel rendelkeznek, jól tudják kifejezni magukat. Általában könnyen tanulnak nyelveket is, és jók a szövegértében. Közérthetően tudnak előadni úgy, hogy az mindenki számára érthető legyen. Akkor érzi jól magát, ha beszélhet, írhat, vagyis a kommunikáció szintjén fejezheti ki önmagát.

A nyelvi intelligencia előny egy színész, előadóművész, műsorvezető, tolmács, újságíró, tanár, szóvivő, PR-manager, mediátor, coach esetében.

2. Logikai (matematikai) intelligencia

Kiválóan átlát bonyolult összefüggéseket, képes rendszerben gondolkodni. Szeret elemezni, számolni, tervezni, statisztikákat készíteni, kalkulálni.

A logikai intelligencia előnyt jelent a mérnöki, építész és kutatói pályán, valamint fontos a könyvelők, pénzügyi szakemberek, gazdasági elemzők és nyomozók esetében is.

3. Térbeli (vizuális) intelligencia

A fejlett vizuális intelligenciával rendelkező emberek elsősorban képekben, látványban gondolkodnak. Ezen kívül általábanjól tájékozódnak, kiválóan olvasnak térképet, remekül tudnak navigálni.

Előnyt jelent az összes vizuális-művészeti pályán (lakberendező, kertépítő, divattervező, designer, képzőművész, díszlettervező), a szépségiparban (fordász, sminkes, stylist) valamint a tájékozódást igénylő pályáknál (idegenvezető, taxisofőr).

4. Mozgásos (testi) intelligencia

A testi intelligencia jellemzője a harmonikus mozgás, az a képesség, amikor valaki képes a testét hatékonyan és ügyesen irányítani, különböző fizikai képességeit használva.

Kiemelten fontos számukra a testmozgás, általában több sportágat is kipróbálnak, jól érzik magukat ha a testük aktív, ha mozoghatnak.

A mozgásos (testi) intelligencia táncművészek, sportolók, edzők esetében jelent előnyt.

5. Zenei intelligencia

A zenei intelligenciával rendelkezőknek jó a zenei hallásuk. Könnyen jegyeznek meg dallamokat, sokszor dúdolnak számokat, és hangszereken játszani. Amikor csak tehetik zenét hallgatnak, a zene által tudnak a legjobban lelkileg feltöltődni.

A magas zenei intelligencia a zenével kapcsolatos összes életterületen, pályán előnyt jelent.

6. Természeti intelligencia

A magas természeti intelligenciával rendelkezők értékeli mindazt, ami a természetből ered. Szeretik az állatokat, érzékenyek a globális környezeti problémákra, és mivel a természetben tudnak legjobban töltődni, sokat kirándulnak.

A természeti intelligencia dominanciája jellemző többnyire a kertészekre, botanikusokra, biológusokra, állatgondozókra, környezetvédőkre, túravezetőkre.

7. Társas (szociális) intelligencia

A társas intelligenciájú ember akkor érzi jól magát, ha emberek veszik körül. Szereti ha együttműködhet másokkal, ha csapatban dolgozhat, akár egy közös célért. Általában kiterjedt szociális körük van. Jól tudnak csoportokat motiválni és összekovácsolni.

Az olyan területeken jelent előnyt, ahol emberekkel, nagyobb csoportokkal kell foglalkozni.

8. Személyes (önismereti) intelligencia

A személyes intelligenciájú ember jól ismeri önmagát, erősségeit- és gyenge pontjait egyaránt.

Képes önmagát motiválni, nincs szüksége külső megerősítésre. Képes célokat kitűzni és tanulni saját kudarcaiból. Szívesen dolgozik egyedül, saját ritmusában, saját maga által kialakított körülmények között. Sokat gondolkodik a világ és a dolgok értelmén, saját helyén a világban, küldetésén.

Ezen intelligencia dominanciája jellemző többnyire a pszichológusokra, terapeutákra, személyiségfejlesztőkre.

Mindenki tehetséges valamiben, intelligens a maga egyedi módján

Azért fontos felismernünk, hogy milyen intelligenciával rendelkezünk, mert nagyban hozzájárul a boldogságunkhoz az, ha olyasmivel foglalkozunk – akár hobbi szinten – és azt fejlesztjük, amiben eredendően jók vagyunk.

Fazakas Virág